Munkavédelem

Munkavédelmi szabályzat

A munkavédelmi szabályzat elkészítése komoly előkészítő, egyeztető, összehangoló munkát igényel, ugyanakkor egyes szabályozási körök munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülnek (pl. egyéni védőeszköz juttatás rendje, orvosi alkalmassági vizsgálatok rendje), ezért nem csak indokolt, hanem szükséges is, hogy a munkavédelmi szabályzat tervezetét munkabiztonsági szakember készítse el.

A munkavédelmi szabályzat készítésébe be kell vonni a foglalkozás-egészségügyi szolgálatot, a munkáltató megfelelő felkészültségű, e feladatra kijelölt szakembereit (műszaki, jogi, közgazdasági szakembert) és a munkavédelmi képviselőt, illetőleg – ha működik – a munkavédelmi bizottságot.

A munkavédelmi szabályzatot be kell illeszteni a munkáltató szabályrendszerébe.

A munkavédelmi követelmények teljesítésének módját meghatározó munkáltatói utasítások, így a munkavédelmi szabályzat is, a munkavédelmi törvény tételes rendelkezése értelmében munkavédelem vonatkozó szabálynak minősülő és az abban foglaltak megsértése munkavédelem területén felelősséggel jár.

Fontos kiemelni, hogy az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) értelmében a munkáltató feladata az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek való megfelelés.

Azt, hogy a munkavállalók munkahelyi biztonságának és egészségének védelme érdekében jogszabályban előírt munkavédelmi kötelezettségek teljesítésére milyen eszközöket, formát és módot választ a munkáltató a törvényi szabályozás nem határolja be. Ebből az is következik, hogy a munkavédelmi törvény nem kötelezi a munkáltatót munkavédelmi szabályzat készítésére. A szabályzat készítése azonban a munkavédelmi gyakorlatban kialakult és bevált forma, mivel a sok egyedi utasítás helyett célszerűbb a munkavédelem követelményrendszerét és eljárási szabályait egyetlen utasításban, a munkavédelmi szabályzatban egységbe foglalni.

A munkavédelmi szabályzat készítésére, szerkezeti és tartalmi elemeire nincs jogi kötelezés. Ez azonban nem jelenti azt, hogy teljesen önkényesen lehetne munkavédelmi szabályzatot készíteni!

A munkavédelmi szabályzat kiváltja azokat a szabályozási területeket, amelyekre jogszabály a munkáltatót írásbeli rendelkezési kötelezettséggel terheli és egyúttal lehetőséget biztosít arra, hogy a munkavédelem területén meghtározott követelményeket a munkáltató a sajátosságainak megfelelően teljesíthesse, vagyis a követelmények teljesítésének módját saját arculatára formálja.

A munkavédelmi szabályzat összefoglalja az adott cégre vonatkozó munkavédelmi előírásokat, például összefoglalja a baleset esetén teendőket. Iratmintákat is tartalmaz, melyek megkönnyítik a mindennapi munkát.

A szabályzatban leírtakat be kell tartani és tartatni, ennek hiányában bírság róható ki!

A munkavédelmi szabályzat készítése szaktevékenységnek minősül!

A munkavédelmi szabályzat főbb pontjai:

  • A munkavédelmi szabályzat hatálya
  • Ügyrend (munkavédelmi feladatok munkakörhöz kapcsolása)
  • Az alkalmazás munkavédelmi feltételei (egészségi alkalmasság, szükséges képzettség, ismeret)
  • Munkavédelmi oktatás (oktatások rendje, tematika)
  • Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása
  • Munkavégzésre vonatkozó rendelkezések (általános magatartási szabályok, személyi, szervezési intézkedések, távmunka, elsősegély biztosításának rendje, dohányzással kapcsolatos szabályok)
  • Munkavédelmi eljárások rendje (létesítés, üzemeltetési dokumentumok, műszeres és higiénés vizsgálatok rendje, kockázatértékelés, munkavédelmi ellenőrzések rendje, időszakos felülvizsgálatok)
  • Munkabalesetek, foglalkozási megbetegedések bejelentésének, kivizsgálásának és nyilvántartásának általános szabályai, munkabaleset kártérítésének rendje
  • Munkavédelmi érdekképviselet, érdekegyeztetés
  • Hatályba léptető rendelkezések
  • Mellékletek, iratminták
  • Vonatkozó jogszabályok jegyzéke

Kérje személyre szabott ajánlatunkat!

Munkahelyi Kockázatbecslés

A Mvt. 54. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan tartozik elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését, kocázatértékelés elvégzését (kockázatbecslés) és ennek dokumentálását.

A kockázatértékelés feltárja a hiányosságokat, kockázatokat, veszélyeket, melyeknek a munkavállaló ki van téve, majd csökkentésére, megszüntetésére intézkedéseket határoz meg a felelősök és határidők megjelölésével. Minden vállalkozásnál kötelező dokumentum a kockázatértékelés, ha már 1 fő munkavállalója vagy akár segítő családtagja részt vesz a tevékenység végzésében.

A kockázatértékelés elkészítése munkavédelmi- és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységnek minősül: vagyis munkavédelmi és üzemorvosi végzettséggel rendelkező szakemberek végezhetik el ezt a feladatot

A kockázatértékelés célja:

  • Feltárni azokat a körülményeket,
    • amik veszélyeztethetik a munkavállaló egészségét, testi épségét, és a balesetek, megbetegedések miatt meg nem térülő költségeket okozhatnak,
    • amelyek miatt bírsággal sújthatják a munkáltatót.
  • Olyan intézkedések meghatározása, melyekkel a kockázat mértéke elfogadható mértékűre csökkenthető, és alacsony szinten tartható.

A munkáltató a kockázatértékelés dokumentumát első alkalommal a tevékenység megkezdése előtt köteles elkészíttetni munkavédelmi és üzemorvosi szakemberek által.

Milyen időközönként szükséges a kockázatértékelés elkészítése?

  • háromévente
  • indokolt esetben
  • soron kívül

Indokolt esetnek kell tekinteni a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, a veszélyes anyagok, a munkaeszközök, stb. körében történt változást.

Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelés dokumentumát, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles legalább 5 évig megőrizni.

kémiai biztonság területén – annak speciális jellege és ennek megfelelően eltérő szabályozása okán – a kémiai kockázatértékelés elvégzése is kötelező a törvényben jelölt külön jogszabályban foglaltak szerint.

A biológiai kockázatértékelés fertőzésveszély, járványveszély kockázata esetén vizsgálja az adott munkakörnyezet adottságait, majd az veszélyeztetettségi szint meghatározása után meghatározza a szükséges teendőket.

Amennyiben nem rendelkezik érvényes kockázatértékeléssel és szeretné pótolni a hiányosságot, kérje egyedi árajánlatunkat!

 

Munkavédelmi oktatás

A Munkavédelmi Törvény 55.§ értelmében  a munkáltatónak kötelessége arról gondoskodni, hogy munkavállalói elsajátítsák és munkavégzésük során alkalmazzák az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges alapismereteket. Az elméleti oktatás keretein belül megismerik a munka- és tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, amelyek ismeretében munkájukat biztonsággal el tudják végezni.

A munkavédelmi ismeretek elsajátítása közös érdek, hiszen a szabályok betartásával lecsökkenthető a balesetek száma így a termelés is hatékonyabb, valamint vészhelyzet esetén a fegyelmezett és magabiztos magatartás életmentő lehet.

Az emberi élet és egészség a legfontosabb, de az sem másodlagos, hogy ha munkavállalónkat baleset éri, az a munkáltatót ugyanolyan kellemetlenül érintheti. Gondolunk itt az esetleges hatósági vizsgálatokra, pereskedésekre és a jó viszony megromlására. Így láthatjuk, hogy a munka-és tűzvédelmi oktatás nagyon fontos! 

Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató:

  • a munkavállaló munkába állásakor,
  • munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
  • munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz munkavédelmi szempontú üzembe helyezésekor,
  • új technológia bevezetésekor.
  • súlyos kimenetelű, vagy rövid időn belül több hasonló baleset bekövetkezésekor
  • A Mvt. értelmében munkavédelmi alapoktatásban kell részesíteni minden új munkavállalót, a munkába állása előtt
  • majd az ismeretek naprakészen tartása érdekében, legalább évente egy alkalommal ismétlődő munkavédelmi oktatást kell tartani (a munkavédelmi oktatás ismétlődő ciklusát a munkáltató határozza meg, de javasolt legalább évente megtartani)
  • valamilyen rendkívüli esemény bekövetkezésekor (súlyos baleset, bekövetkezésekor) rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalókat, ez esetben az oktatás elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységhez kötött feladat.

Az oktatások két részből állnak:

  • elméleti
  • gyakorlati

A munkavédelmi oktatás keretein belül elméletben és gyakorlatban ismertetni kell a munkavállalókkal a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,  a munkavállalókat érintő munkavédelemi kötelezettségeket és jogokat.

Munkavédelmi kötelezettségek és jogok:

  • munkáltató, munkavállalók jogai, kötelezettségeik
  • a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi, szervezeti feltételei
  • munkahelyi kockázatok, veszélyek ismertetése, ellenük történő védekezés módjai (gyakorlati)
  • munkabaleset, üzemi baleset, foglalkozási megbetegedések fogalma, teendők bekövetkezésükkor, a kivizsgálás és jelentés menete
  • orvosi vizsgálatok, oktatások rendjének ismertetése
  • egyéni védőeszközök juttatásának rendje, gyakorlati használata
  • elsősegélynyújtás alapjai
  • tárolás, raktározás előírásai
  • kézi és gépi anyagmozgatásra vonatkozó előírások ismertetése

Bővebb és egységre szabott információért lépjen velünk kapcsolatba !

Lépjen kapcsolatba ügyfélszolgálatunkkal, vagy kérjen időpontot tanácsadóinkhoz

Kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot az alábbi elérhetőségeken. Vezetési tanácsadási szolgáltatásainkkal kapcsolatos további információkért látogasson el oldalunk megfelelő oldalára.

  • Frangepán utca 63
    1135 Budapest
    Magyarország
  • 06 70 433 11 73
  • foodhyginfo@gmail.com