A Mvt. 54. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítése érdekében a munkáltató valamennyi munkahelyre vonatkozóan tartozik elvégeztetni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok felmérését, kocázatértékelés elvégzését (kockázatbecslés) és ennek dokumentálását.

A kockázatértékelés feltárja a hiányosságokat, kockázatokat, veszélyeket, melyeknek a munkavállaló ki van téve, majd csökkentésére, megszüntetésére intézkedéseket határoz meg a felelősök és határidők megjelölésével. Minden vállalkozásnál kötelező dokumentum a kockázatértékelés, ha már 1 fő munkavállalója vagy akár segítő családtagja részt vesz a tevékenység végzésében.

A kockázatértékelés elkészítése munkavédelmi- és foglalkozás-egészségügyi szaktevékenységnek minősül: vagyis munkavédelmi és üzemorvosi végzettséggel rendelkező szakemberek végezhetik el ezt a feladatot

A kockázatértékelés célja:

• Feltárni azokat a körülményeket,
  • amik veszélyeztethetik a munkavállaló egészségét, testi épségét, és a balesetek, megbetegedések miatt meg nem térülő költségeket okozhatnak,
  • amelyek miatt bírsággal sújthatják a munkáltatót.
• Olyan intézkedések meghatározása, melyekkel a kockázat mértéke elfogadható mértékűre csökkenthető, és alacsony szinten tartható.

A munkáltató a kockázatértékelés dokumentumát első alkalommal a tevékenység megkezdése előtt köteles elkészíttetni munkavédelmi és üzemorvosi szakemberek által.

Milyen időközönként szükséges a kockázatértékelés elkészítése?

• háromévente
• indokolt esetben
• soron kívül

Indokolt esetnek kell tekinteni a munkakörülmények, az alkalmazott technológia, a veszélyes anyagok, a munkaeszközök, stb. körében történt változást.

Soron kívül kell elvégezni, illetve felülvizsgálni a kockázatértékelés dokumentumát, ha a kockázatok lényeges megváltozásával munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés hozható összefüggésbe.

A kockázatértékelés dokumentumát a munkáltató köteles legalább 5 évig megőrizni.

A kémiai biztonság területén – annak speciális jellege és ennek megfelelően eltérő szabályozása okán – a kémiai kockázatértékelés elvégzése is kötelező a törvényben jelölt külön jogszabályban foglaltak szerint.

A biológiai kockázatértékelés fertőzésveszély, járványveszély kockázata esetén vizsgálja az adott munkakörnyezet adottságait, majd az veszélyeztetettségi szint meghatározása után meghatározza a szükséges teendőket.

Amennyiben nem rendelkezik érvényes kockázatértékeléssel és szeretné pótolni a hiányosságot, kérje egyedi árajánlatunkat!

Munkavédelmi oktatás

A Munkavédelmi Törvény 55.§ értelmében  a munkáltatónak kötelessége arról gondoskodni, hogy munkavállalói elsajátítsák és munkavégzésük során alkalmazzák az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzéshez szükséges alapismereteket. Az elméleti oktatás keretein belül megismerik a munka- és tűzvédelmi szabályokat, előírásokat, amelyek ismeretében munkájukat biztonsággal el tudják végezni.

A munkavédelmi ismeretek elsajátítása közös érdek, hiszen a szabályok betartásával lecsökkenthető a balesetek száma így a termelés is hatékonyabb, valamint vészhelyzet esetén a fegyelmezett és magabiztos magatartás életmentő lehet.

Az emberi élet és egészség a legfontosabb, de az sem másodlagos, hogy ha munkavállalónkat baleset éri, az a munkáltatót ugyanolyan kellemetlenül érintheti. Gondolunk itt az esetleges hatósági vizsgálatokra, pereskedésekre és a jó viszony megromlására. Így láthatjuk, hogy a munka-és tűzvédelmi oktatás nagyon fontos! 

Munkavédelmi oktatást köteles tartani a munkáltató:

• a munkavállaló munkába állásakor,
• munkahely vagy munkakör megváltozásakor, valamint az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek változásakor,
• munkaeszköz átalakításakor vagy új munkaeszköz munkavédelmi szempontú üzembe helyezésekor,
• új technológia bevezetésekor.
• súlyos kimenetelű, vagy rövid időn belül több hasonló baleset bekövetkezésekor
• A Mvt. értelmében munkavédelmi alapoktatásban kell részesíteni minden új munkavállalót, a munkába állása előtt
• majd az ismeretek naprakészen tartása érdekében, legalább évente egy alkalommal ismétlődő munkavédelmi oktatást kell tartani (a munkavédelmi oktatás ismétlődő ciklusát a munkáltató határozza meg, de javasolt legalább évente megtartani)
• valamilyen rendkívüli esemény bekövetkezésekor (súlyos baleset, bekövetkezésekor) rendkívüli munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a munkavállalókat, ez esetben az oktatás elvégzése munkabiztonsági szaktevékenységhez kötött feladat.

Az oktatások két részből állnak:

• elméleti
• gyakorlati

A munkavédelmi oktatás keretein belül elméletben és gyakorlatban ismertetni kell a munkavállalókkal a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény,  a munkavállalókat érintő munkavédelemi kötelezettségeket és jogokat.

Munkavédelmi kötelezettségek és jogok:

• munkáltató, munkavállalók jogai, kötelezettségeik
• a biztonságos munkavégzés személyi és tárgyi, szervezeti feltételei
• munkahelyi kockázatok, veszélyek ismertetése, ellenük történő védekezés módjai (gyakorlati)
• munkabaleset, üzemi baleset, foglalkozási megbetegedések fogalma, teendők bekövetkezésükkor, a kivizsgálás és jelentés menete
• orvosi vizsgálatok, oktatások rendjének ismertetése
• egyéni védőeszközök juttatásának rendje, gyakorlati használata
• elsősegélynyújtás alapjai
• tárolás, raktározás előírásai
• kézi és gépi anyagmozgatásra vonatkozó előírások ismertetése

Bővebb és egységre szabott információért lépjen velünk kapcsolatba !