Ki végezheti el a kockázatbecslést?

A 2000. évi XXV. törvény (a kémiai biztonságról) és a kapcsolódó rendeletek egyértelműen meghatározzák a feltételeket. Nem elegendő a jó szándék vagy az internetről letöltött minta; a feladathoz szakirányú kompetencia szükséges.

Az alábbi szakemberek jogosultak a becslés elkészítésére:

• Munkavédelmi szakember: Megfelelő (közép- vagy felsőfokú) munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy.
• Foglalkozás-egészségügyi szakorvos: Aki a munkahelyi ártalmakat orvosi szempontból is képes értékelni.
• Kémiai biztonsági szakértő: Aki speciálisan ezen a területen szerzett jogosultságot.
• Népegészségügyi szakember: Megfelelő felsőfokú végzettséggel.

Fontos: Bár a dokumentumot szakember készíti, a jogi felelősség minden esetben a munkáltatót terheli a végrehajtás és a naprakészség tekintetében.

Miért nem készítheti el a tulajdonos vagy az üzletvezető?

Gyakori tévhit, hogy a biztonsági adatlapok (MSDS) egyszerű „összemásolása” elegendő. A szakember bevonása azért elengedhetetlen. Erről a A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) egyértelműen előírja, hogy csak szakképesített szakember készítheti el a kémiai kockázatbecslést, mivel ez szakjrányú végzettséget igénylő feladat. A kockázatbecslésnek tartalmaznia kell:

• Expozíciós becslést: Annak felmérése, hogy a dolgozó mennyi ideig és milyen koncentrációban érintkezik a szerrel.
• Helyettesíthetőségi vizsgálatot: Megvizsgálja, kiváltható-e a veszélyes anyag kevésbé veszélyessel.
• Védőeszközök meghatározását: Pontos típusmegjelölés (pl. melyik gumikesztyű ellenálló az adott savval szemben).
• Jogszabályi hivatkozás:
  A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.)
  A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény

Mikor kell szakemberhez fordulni?

A kémiai kockázatbecslés nem egyszeri feladat. Bár az aktuális jogszabályok előírják a kötelezően 5 évente átértékelni és újra elkészíteni a kémiai kockázatbecslést, sokan úgy gondolják, hogy ezzel semmi dolguk az 5 éves periódus alatt ami az ellenőrzések során mindig kiderül, hogy nagy tévedés. Ebben az esetekben újra el kell készíttetni vagy felül kell vizsgáltatni, ha:

1. Új vegyszer kerül bevezetésre: Amely korábban nem szerepelt a listán.
2. Változik a technológia: Például kézi adagolásról gépi, zárt rendszerre váltanak.
3. Változik a jogszabály: Az EU-s CLP-rendelet vagy a hazai szabályozás módosulása esetén.
4. Hatósági észrevétel történik: Ha a népegészségügyi ellenőr hiányosságot állapít meg.

A mulasztás következményei

Ha a dokumentum hiányzik, vagy nem szakember készítette, a munkavédelmi és népegészségügyi bírságok mértéke jelentős lehet. Azonban a legnagyobb kockázat nem a pénzbírság, hanem egy esetleges vegyszermérgezés vagy tartós egészségkárosodás, ahol a munkáltatónak igazolnia kell, hogy mindent megtett a megelőzés érdekében

Tanácsadói tipp: A kémiai kockázatbecslés alapja a naprakész, magyar nyelvű biztonsági adatlap. Már azzal sokat segítesz a szakembernek (és spórol saját magának), ha ezeket egy mappába gyűjtve előkészít a felmérésre.

Cikk szerzője : Kenyó Gábor – munkavédelmi előadó
2026.02.10.