Mit mond a jelenlegi 2026-os szabályozás?

A 2024. szeptember 1-jétől hatályos módosítások értelmében az általános orvosi vizsgálat kötelezettsége kettévált. Fontos megérteni, hogy az „ingyenesség” vagy a „kötelezettség alóli mentesség” nem jelenti azt, hogy a munkáltató felelőssége megszűnt volna.

1. Mikor kötelező továbbra is? (Jogszabály erejénél fogva)

Vannak olyan munkakörök és körülmények, ahol a jogalkotó nem mérlegel: az alkalmassági vizsgálat továbbra is kötelező.

• Fokozott baleseti veszély: Magasban végzett munka, villamosművi munkavégzés, fegyveres őrzés.
• Fizikai megterhelés: Kézi anyagmozgatás (raktározás), kényszertesthelyzetben végzett munka.
• Kémiai és biológiai kockázatok: Vegyszerekkel, fertőző anyagokkal való érintkezés.
• Éjszakai munka: Ha a dolgozó rendszeresen éjszakai műszakban dolgozik.
• Sérülékeny csoportok: Fiatalkorúak (18 év alatt), várandós nők, idősödő munkavállalók vagy megváltozott munkaképességűek.

2. Mikor dől el helyi szinten?

Azokban a munkakörökben, amelyek nem tartoznak a fenti kategóriákba (pl. általános irodai munka), a munkáltató dönthet a kötelezettségről, de:

• Ha a munkavédelmi kockázatértékelés azt írja elő, az orvosi vizsgálat kötelező marad.
• A munkavállalónak joga van kérni a vizsgálatot, és a munkáltató köteles azt biztosítani.

Az alkalmassági vizsgálatok típusai

Nem csak a belépéskor kell orvost látnia a dolgozónak. Tanácsadóként az alábbi típusokat tartom számon az ügyfeleimnél:

• Előzetes vizsgálat: Munkába állás előtt (vagy munkakörváltáskor).
• Időszakos vizsgálat: Meghatározott időközönként (évente vagy kétévente) a dolgozó állapotának követésére.
• Soron kívüli vizsgálat: Hosszabb (30 napot meghaladó) betegszabadság vagy üzemi baleset után kötelező a munkába állás feltételeként.
• Záróvizsgálat: Bizonyos egészségkárosító kockázatok esetén a munkaviszony megszűnésekor.

Miért kockázatos az üzemi orvos „elhagyása”?

Bár a törvény bizonyos esetekben megengedi a mentességet, munkavédelmi szempontból ez kétélű fegyver.

1. Kártérítési felelősség: Ha egy dolgozó rosszul lesz a munkahelyen (pl. egy rejtett szívbetegség miatt), és nem volt érvényes orvosi papírja, a munkáltató nehezen bizonyítja, hogy mindent megtett az egészség megőrzése érdekében.
2. Foglalkozási megbetegedés: Megfelelő szűrések nélkül nem derül ki időben, ha a munkafolyamat károsítja a dolgozót (pl. mozgásszervi panaszok az irodában).
3. Balesetmegelőzés: Az üzemi orvos szűri ki azokat az állapotokat, amelyek balesethez vezetnének (pl. látásromlás, egyensúlyzavar).

Szakértői tipp: Tanácsadóként azt javaslom, hogy irodai munka esetén is tartsák meg az éves/kétéves szűréseket. Ez egyrészt munkavállalói juttatás, másrészt a munkáltató legerősebb védvonala egy esetleges munkajogi perben.

Összefoglaló

Bár a jogszabályi környezet egyszerűsödött, a munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálata továbbra is alapkövetelmény a legtöbb munkakörben. Bizonyos adminisztratív területeken a kötelező jelleg megszűnt, de a munkáltató veszélyelemzése vagy speciális kockázatok (pl. fizikai megterhelés, vegyi anyagok) esetén az üzemi orvosi vizsgálat továbbra is elengedhetetlen feltétele a munkavégzésnek.

Jogszabályi hivatkozások :
1993. évi XCIII. törvény (Munkavédelmi törvény)
33/1998. (VI. 24.) NM rendelet

Cikk szerzője : Kenyó Gábor – munkavédelmi előadó
2026.02.03.