1. Érintésvédelmi felülvizsgálat (ÉV)
Hivatalos nevén: Villamos biztonsági felülvizsgálat. Korábban ezek külön dokumentumok voltak, de ma már a Villamos Biztonsági Felülvizsgálat (VBF) keretében együtt kezelik őket. Ez a vizsgálat arról szól, hogy ha egy gép (pl. kávéfőző, hűtő vagy ipari sütő) meghibásodik és a burkolata feszültség alá kerül, a védelem (pl. a földelés vagy a FI-relé) azonnal lekapcsol-e, mielőtt bárkit halálos áramütés érne.
- Mit vizsgálunk? A földelési ellenállást, a vezetékek épségét, a biztosítékok és az áram-védőkapcsolók (FI-relé) működését.
- Mikor kötelező?
- Munkahelynek minősülő épületekben (irodák, üzletek, vendéglátóhelyek, üzemek): legalább 3 évente.
- Lakóépületekben: legalább 6 évente, bizonyos kivételekkel.
- Lakások bérbeadásakor és eladásakor: kötelező, ha nincs 6 évnél nem régebbi felülvizsgálati jegyzőkönyv.
- Üzemszerűen használt kéziszerszámoknál: évente.
- Fő célja: Az áramütés megelőzése a mindennapi munkavégzés során.
2. Villámvédelmi felülvizsgálat (VV)
Ez a vizsgálat az épület külső és belső villámvédelmi rendszerére fókuszál. A villámcsapás hatalmas energiát szabadít fel, ami tüzet okozhat az épület szerkezetében, vagy tönkreteheti a teljes informatikai hálózatot.
- Mit vizsgálunk? A villámhárítók állapotát (felfogók, levezetők), a tetőn lévő fémszerkezetek bekötéseit, valamint a belső túlfeszültség-védelmi eszközöket.
- Mikor kötelező? Az épület tűzveszélyességi osztályától függően:
- LPS I és II osztályú rendszereknél (pl. robbanásveszélyes helyek) 3 évente.
- LPS III és IV osztályú rendszereknél (általános irodák, raktárak) 6 évente.
- Fő célja: A tűzesetek megelőzése és az elektronikus eszközök védelme a légköri kisülésekkel szemben.
A két vizsgálat közötti legfőbb különbségek
| Jellemző | Érintésvédelem (ÉV) | Villámvédelem (VV) |
| Veszélyforrás | Belső hiba (zárlat, sérült szigetelés) | Külső hatás (villámcsapás) |
| Kit véd? | Elsősorban a dolgozót (embert) | Az épületet és az eszközöket |
| Mit néz a szakember? | Konnektorok, gépek burkolata, elosztók | Villámhárító rúd, levezetők a falon, túlfeszültség-védelem |
| Gyakoriság | Munkahelyeken (iroda, üzlet) 3 évente, lakóépületekben 6 évente | LPS I–II osztálynál 3 évente, egyéb esetben (pl. iroda, üzlet) 6 évente |
Miért nem elég csak az egyik?
Gyakori tévhit, hogy ha a villámhárító rendben van, akkor a belső hálózat is biztonságos. Ez nem igaz. Egy kiváló villámhárító sem menti meg az alkalmazottat, ha egy zárlatos hűtő burkolatához ér hozzá. Fordítva is igaz: hiába hibátlan a konyhai gépek földelése, egy villámcsapás okozta tűz ellen csak a szakszerű villámvédelmi rendszer nyújt védelmet.
Szakértői tanács: A felülvizsgálatokat érdemes egy időpontra szervezni, így a szakember egyszeri kiszállással, komplexen tudja átnézni a rendszert, és Ön is átláthatóbb dokumentációt kap a hatóságok felé.
Összefoglaló
Az érintésvédelmi felülvizsgálat az elektromos berendezések meghibásodásából eredő áramütés elleni védelmet ellenőrzi, közvetlenül az emberi életet óvva. Ezzel szemben a villámvédelmi felülvizsgálat az épületet érő villámcsapások káros hatásai (tűz, túlfeszültség) elleni védekezést vizsgálja. Mindkettő elvégzése jogszabályi kötelezettség, de eltérő ciklusokban és módszerekkel történik a biztonság garantálása érdekében.
Gyakoriság
Villamos biztonsági felülvizsgálat (érintésvédelem):
Lakás bérbeadásakor vagy eladásakor: kötelező, ha nincs 6 évnél nem régebbi jegyzőkönyv
Gyakoriság
Villámvédelmi felülvizsgálat:
LPS I–II osztályú rendszereknél (pl. robbanásveszélyes helyek): legalább 3 évente Egyéb esetekben (pl. iroda, üzlet, lakóépület): legalább 6 évente
Jogszabályi hivatkozás :
40/2017. (XII. 4.) NGM rendelet
54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (Országos Tűzvédelmi Szabályzat – OTSZ)
72/2015. (XII. 29.) BM rendelet
Munkavédelmi törvény (1993. évi XCIII. tv.)
MSZ HD 60364 szabványsorozat
MSZ EN 62305 szabvány
2026.02.01.